Pécsi Káptalani Levéltár: A →pécsi székeskáptalan →hiteleshelyi levéltárának első említései 1341-ből és 1348-ból százmaznak: camera seu sacristia, ill. conservatirum néven. 14. sz. adatok alapján a ~ a szegyh. sekrestyéjének egyik helyiségében volt, s Pécsett is használtak regisztrumkönyvet. Iratkibocsátó tevékenységének bizonyítéka a M. Orsz. Levtárban őrzött több mint 1000 okl. - 1543: a kápt. a török elől Pozsonyba akarta menekíteni, de útközben az iratok egy része elveszett, más része megsemmisült. A 18. sz: →Koller József kápt. levtáros ezekből az iratokból többet fölkutatott, visszaszerzett v. lemásolt. A török kiűzése utáni iratok jelentőségét az adja, hogy a kinevezett pp-ök közül többen nem tartózkodtak Pécsett, helyettük a kápt. intézte az ügyeket. - A ~ anyaga 5 nagyobb egységre bontható: a magánlevéltár (1687-1945) tartalmazza a ppi, knk. kinevezési okmányokat, adományleveleket, a kápt. gyűlési jegyzőkv-eket (1720-1945), kápt. levelezést; a káptalani gazdasági levtár (1767-1945) az uradalom számadásait foglalja magába; a szegyh. levtár a szegyh-ra és uradalmára vonatkozó iratokat, számadásokat, tervrajzokat tartalmazza; a papnevelő int. és uradalmának levtára (1740-1950) dokumentumaikat őrzi. - Külön sorozatot képeznek a Szt Pálról elnevezett irod. társulat iratai (1863-1930). A gyűjteményes anyag tartalmaz néhány 1526 e. okl-et, papok irathagyatékait, térképeket, tervrajzokat. -

Épülete. A →pécsi székesegyház DK-i tornyához, az épületre merőlegesen elhelyezkedő román kori kpnát vsz. a 14-15. sz: D felé meghosszabbították. Itt rendezték be a ~ székházát, amely a kétszintes kpnát, a kápt-termet, a levél- és a kvtárat foglalta magába. Szatmári György pp. (1505-21) reneszánsz stílusban átépíttette. E ház megérte a török hódoltságot, de a 17-18. sz. térképek, rajzok, alaprajzok már romos állapotát mutatják. Vsz. 17. sz. súlyosabb károsodása után a 18. sz. végéig nem állították helyre. Az épületet 1767: a kpna kivételével bontásra ítélték, s alapjain új székház felépítése mellett döntöttek. A tervrajzok több változatban fennmaradtak, ezek alapján az épület kk. szerkezetét ismeri a kutatás. - A törökök kiűzése után a hiteleshelyi levtárat a szegyh. ÉK-i tornyában helyezték el. Védelmét az a művészi kivitelű barokk kovácsoltvas ajtó biztosította, amelyet 1825: a ppi és knk. sírbolt lejáratához használtak fel. Az 1782: kezdett alapozásnál bukkantak az I. számú óker. sírkamrára, ezért az épületet 7 m-rel keletebbre (mai helyén) építették föl. Az alapok ásása közben 13 db 4. sz. sírt találtak, melyek a római kori Pécs, Sopianae temetőjéhez tartoztak (→pécsi ókeresztény sírkamrák). Több tervmódosítást követően az építkezéssel Giuseppe Antonio Sartori itáliai származású bécsi szobrászt és építészt bízták meg. 1891: a Ny-i oromzatra óraházat emeltek, ahová a Pollack-féle szegyh. toronyóráját helyezték. A ~ épülete környezetében megszakításokkal 1913 óta folynak ásatások, melyek páratlan leletanyaga nagyban hozzájárul a Dóm tér múltjának feltárásához. - Az épület néhány knk. lakáson kívül magában foglalja a szegyh. ruhatárat és a ~at, a kápt. magánlevtárt, valamint a szegyh. levéltár értékes iratállományát, a rajztárat és a knk. hagyatéki anyagot. Cserháti József ppsége idején (1961-89) a 18. sz: a szegyh. hajójába temetett knk-ok, ill. az 1825 óta elhunyt pp-ök földi maradványait az épület alatt létesített új sírkpnába helyezték át. Horváth István-Boros László

A Janus Pannonius Múz. Évkv-e 1963. (Petrovich Ede: A ~ épületének tört.) Pécs, 1964. - Mo. levtárai. Szerk. Balázs Péter. Bp., 1983:302. - Koszta László: A pécsi székeskápt. hiteleshelyi tevékenysége 1214-1353. Pécs, 1998. (Tanulm-ok Pécs történetéből 4.) - Pécs szerepe a Mohács előtti Mo-on. Szerk. Font Márta. Uo., 2001:103. (Fedeles Tamás: A pécsi kápt. személyi összetétele a hiteleshelyi okl-ek tükrében 1354-1437) (Uaz 9.) - Farbaky Péter: Szatmári György, a mecénás. Bp., 2002. (Művészettört. füzetek 27.)